az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról

42/C. § (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.

(2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni.

(3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat

a) az eb tartási céljának,

b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),

c) az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.

(4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulása) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás,

c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,

d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított,

e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint

f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.

(5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja.

(6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja.

(7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét

az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

(8) A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.”

 Az állatvédelmi törvény teljes szövege: ITT

Description of the Conference: HERE

I. Nemzetközi Vadászkynologiai Konferencia – Gödöllő – 2012. 03.-30.-04.01.

A konferencia részletes leírása: ITT

KÖSZÖNJÜK VALAMENNYI KEDVES OLVASÓNKNAK ÉS A VADÁSZKUTYÁZÁS IRÁNT ÉRDEKLŐDŐNEK, HOGY FELKERESTE STANDUNKAT!

A FEHOVA IDEJE ALATT A VADÁSZKUTYA MAGAZINRA ELŐFIZETŐK  KÖZÖTT BOROS ZOLTÁN GRAFIKUSMŰVÉSZ KÉPÉT SORSOLTUK KI!!

A SORSOLÁS SZERENCSÉS NYERTESE:

FENYVESI MIKLÓS

KEDVES ELŐFIZETŐNK!

GRATULÁLUNK A NYEREMÉNYHEZ!

www.borosart.hu

A Fehova teljes kiállítási térképe letölthető: ITT

A Fehova szűkített kiállítási térképe letölthető: ITT

A hazai vadászoknak, vadászkutyásoknak szánt alapmű trilógia ( Kezdő Vizslás Kézikönyve, Az apróvad vadászata vizslával és a Vadász és vizslája)  mára már csak antikváriumi ritkaságként érhető el.  A kiskönyvek fontos elemei a magyar vadász-szakirodalomnak és vadászkultúrának.

Szerencsére a mai vadgazdálkodók, vadászatra jogosultak egyre nagyobb tábora ismeri fel azt a tényt, hogy megfelelően képzett vadászkutya nélkül a vadászat etikátlanabb, eredménytelenebb és kevésbé szórakoztató. A jól képzett és bevezetett vadászkutyák elengedhetetlen szereplői a vadászatnak és a felelős vadgazdálkodásnak.

Hazai vadászaink azonban nélkülözni kénytelenek a magyar körülményekre, a magyar vadászati hagyományokra, Magyarországon használatos vadászkutyafajtákra íródott szakirodalmakat. Az elmúlt 60-70 évben csak elvétve jelent meg magyar szerző tollából vadászkynologiai irodalom, úgy hogy Nemzeti Kincseink között 4 (5) hazai vadászkutyátfajtát is tudhatunk.

Ezen a szegényes helyzeten kívánunk segíteni Félix Endre alapműveinek megjelentetésével.

Félix Endre – A kezdő vizslás kézikönyve

Az olvasó betekintést nyer a vizslázás kezdeti lépéseiről. Megismerheti az alapképzés, a nevelés, a tartás első mozzanatait.

Ára: 2.000,- Ft + postaköltség megrendelhető: megrendeles@avadaszkutya.hu

Félix Endre – Az apróvad vadászata vizslával

A páratlan vizslavezetői és kiképzői tapasztalattal rendelkező szerző ezen az olvasmányos művön keresztül mutaja meg az érdeklődőknek a vizslával történő apróvadazás kulisszatitkait.

Ára: 2.000,- Ft + postaköltség megrendelhető: megrendeles@avadaszkutya.hu

Félix Endre – A vadász és vizslája

Egy vadászkutya történetén keresztül ismerhetjük meg a vizslás vadászat belső világát

Ára: 2.000,- Ft + postaköltség megrendelhető: megrendeles@avadaszkutya.hu

Idén szavazásra bocsátjuk az alábbi nemzeti fajtáinkat, melyek állománynagysága, helyzete indokolja a fokozott törődést. A vadászkutya magazin a 2012-es év vadászkutyájára kiemelt figyelmet kíván fordítani.

A SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYEKÉNT A 2012-ES ÉV VADÁSZKUTYÁJA A DRÓTSZŐRŰ MAGYAR VIZSLA!

A szavazást 2012. február első napjával lezártuk!

A tartalomból:

- Fajtabemutató : Gonzy Polski

- A vadászat múltja-jelene-jövője sorozat folytatása

- Gondolatok az ebadóról

- Állatorvosi rovat : – szőrtüszű atka, vadászbalesetek, sérülések

- Field Trial gondolatok

- Fizoterápai a kisállatgyógyászatban

• Fajtabemutató: Ogar Polski -A Lengyel Kopó
• Beszámoló az I. Nemzetközi Vadászkynologiai Konferenciáról
• Érdekességek 1943-ból a drótszőrű magyar vizsláról (Felix Endre helyzetértékelő írása a fajta tenyésztéséről)
• Magyar Országos Vadászkutyás Kulturális Egyesület
• Kaszó Kupa
• Állatorvosi rovat: műtéti előkészületek, aneszteziologia
• Botanikai rovat: A medvehagyma

A lap megjelenése: április 27. – Kapható országos terjesztésben a Relay és Inmedio üzeletkben, valamint megrendelhető a szerkesztőségben